Az Egyesült Királyságban a várakozások ellenére folyamatosan csökken munkaerőpiaci változások intenzitása. A pandémia sok szempontból diszruptív hatása ellenére a változások mértéke messze elmarad az 1980-as években végbement folyamatok hatásaitól. A Resolution Foundation és a London School of Economics új kutatása szerint a munkaerőpiac változásának üteme az elmúlt évtizedekhez képes most érte el a legalacsonyabb szintet.
Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.
A korábbiaknál lényegesen keményebb elvárásrendszerrel, sokszor egymásnak ellentmondó feltételekkel kell szembenéznie az agrártermelésnek, amelynek egyszerre kell zöldnek és hatékonynak, versenyképesnek lennie. A látszólag feloldhatatlan ellentétre a digitalizáció és általában a modern technológiák jelentik a megoldást. Ezek elterjedésére nem csupán a gazdálkodóknak, hanem a jogi környezetnek és a finanszírozói intézményrendszernek is készen kell állnia.
Közhely, hogy a világ változik, hiszen minden változik, ami létezik. Egy szervezet szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire összetett egy változás, milyen dinamikával megy végbe, mekkora az időtávja. Napjainkra a technológia rendkívül gyors fejlődése, valamint a világot lassan két éve sújtó COVID-járvány mélyreható és tartós változást idézett elő a vállalatok működési környezetében. Ha úgy tetszik, a világ permanens krízishelyzetben van, márpedig válság idején sokkal több a változás, a kilengések amplitúdója is lényegesen nagyobb, mint békeidőben, s mindebből következően kevésbé kiszámíthatók a működési peremfeltételek. Ehhez a helyzethez, tetszik vagy sem, alkalmazkodni kell. Ellenkező esetben nyugodtan lehet csomagolni, mert előbb-utóbb a kevésbé rugalmas cég kipontozódik a piacról. Az alkalmazkodás egyik eszköze az agilis szervezeti modell, amely adott helyzetek gyors és hatékony kezelését teszi lehetővé. Mit „tud” ez a modell, hol vannak, vannak-e határai, és létezik-e alternatívája?
Mutatjuk, mit kell tudni a lakossági napelem pályázatról, milyen előnye van a napelemnek, hogyan működnek, és persze azt is, milyen hátránya van a napelemnek.
A Covid-válság felerősítette a fintechek térnyerését, miután a bankok digitalizációs folyamatai lassúak és határozatlanok voltak. A bankoknál is nagyobb problémákkal küzd emiatt a befektetési szakma. A vagyont szerző új, Y és X generációk új technológiai alapon, más tanácsadói igényekkel képzelik pénzük kezelését. Azonban sem az iparágban zajló technológiai forradalomra, sem az új generációk igényeire nincs a hazai befektetési szakmának igazi válasza.
Már gondolkodik a visszavonulása utáni időszakról a négyszeres Forma-1-es világbajnok Sebastian Vettel, aki szerint a klímaváltozás miatt a sportágnak meg kell változnia a jövőben.
Hogy változtatja meg a technológia a munkavégzést? Hol helyezkedik el Magyarország az üzleti automatizáció és a mesterséges intelligencia területén nemzetközi viszonylatban? Mi várható öt éves időtávon? Mennyire van felkészülve az oktatási rendszer a kihívásokra? Többek között ezek a témák kerültek terítékre az Abbyy által szerveztt kerekasztal-beszélgetésen, ahol Máhr Tamás, a társaság magyar K+F központjának vezetője és Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense osztották meg gondolataikat.
Nem biztos, hogy olyan gyors ütemben sikerül fejleszteni az F-35-ös vadászgépek hadviselési képességeit, mint amilyen gyorsan fejlődnek az orosz és kínai légvédelmi rendszerek – vélük az Egyesült Államok képviselőházának védelmi döntéshozatali testületi tagjai a Bloomberg beszámolója szerint.
Az új technológiai megoldások bevezetése és terjedése a gazdasági növekedés kulcsa, azonban a saját fejlesztés gyakran túl költséges, így importtal kell helyettesíteni. Egy vállalat gépbeszerzési döntésére hatással van a közelben lévő többi cég importja, főleg ha a cégek fiatalok és nemzetközi piacra termelnek.
Stratégiai prioritás a külső partnerekkel kapcsolatos kockázatok kezelése a pénzügyi szolgáltatók több mint háromnegyede számára. Egyebek mellett ezt állapította meg a KPMG Third Party Risk Management (TPRM) Outlook 2021 második negyedévében készült kutatása.
A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak való megfelelésről. A cégek a „Jó, ha van” állapotból eljutottak a „Kell lennie” állapotba, de a jelentéstételi gyakorlatot még fejleszteni, és leginkább egységesíteni kell az ideális állapot, a minden érintett számára átlátható működés érdekében - írják elemzésükben a KPMG Magyarország szakértői.
Az áradások, lokális szigorú szociális távolságtartási szabályok, kikötőlezárások, chiphiány és az egyre szigorúbb szabályozások az egyes iparágakban mind kihívást jelentenek a kínai gazdaság számára rövid távon. Az újgenerációs és a hagyományos infrastruktúrába történő beruházások valamelyest enyhíthetik a káros hatásokat. Az ING Bank összességében mégis lefelé módosítja a kínai gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését.
Elindult a Fintech Factory elnevezésű startup inkubációs program, aminek keretében 10 startupba fog befektetni az MKB Bank. A piac persze sok szempontból telített, ugyanakkor egy pénzintézet akkor tud valóban fejlődni, ha nyitott a külső innovációk, új ötletek felé – mondta el a Portfolionak Ács Zoltán, az MKB Fintechlab innovációs vezetője.
A Tesla és SpaceX alapító Elon Musk IT cége, az OpenAI hozta létre a ma legfejlettebbnek tartott mesterséges intelligenciát, a GPT3-at, melyhez csak fokozatosan, korlátozott számban ad hozzáférést a világ fejlesztő cégeinek. Ehhez a technológiához kapott most Magyarországon hozzáférést a Realmonitor Kft., amely az ingatlanvásárlás során segít megtalálni a legjobb ajánlatot a kiszemelt ingatlanra.
Az elmúlt években számos cikk, tanulmány jelent meg az ipar 4.0 (Industry 4.0) térnyeréséről. Sokan nevezik a negyedik ipari forradalomnak, jellegét tekintve valóban forradalmi változások előtt áll a gyártóipar. A témával kapcsolatos, eddig megjelent írások túlnyomó többsége a folyamat technológiai részleteivel foglalkozik: mesterséges intelligencia által vezérelt gépek, teljes vagy részleges öndiagnosztikai képességgel, hálózatba kapcsolva, folyamatos tanulás révén olyan hatékonysággal fognak gyártani a jövőben, amire történelmünk során még nem volt példa. Egy ilyen, teljesen automatizált, digitalizált, mért és ellenőrzött smart factory elméletben minimális emberi beavatkozást igényel, és a termelési hatékonyságon túl tökéletesen energiahatékony is.
Az Európai Uniónak különböző típusú, újonnan jelentkező válságokra és kihívásokra kell felkészülnie, amihez a mostaninál kevésbé töredezett katonai képesség kialakítására van szükség - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Lisszabonban az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját követően pénteken.
Napjainkra a nemzetközi tudományos együttműködések intenzitása folyamatosan emelkedik, azonban az együttműködésekben résztvevő partnerek számára a földrajzi távolság továbbra is akadályt jelent. A nagy hatású kutatások jellemzően széles nemzetközi összefogást igényelnek, ám az ilyen jellegű kapcsolatok esetében is kimutatható a távolságfüggés hatása. Az Európai Kutatási Térség komoly előrelépés a nemzetközi tudományos együttműködések elmélyítése felé, míg a globális tudományban tapasztalható verseny éppen ellenkező hatást vált ki.
Kína az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődése után egyre inkább globális szereplővé akar válni. A célzott kínai gazdaságfejlesztő intézkedések eddig sikeresek voltak, a jól bevált modellek adoptálása helyett most viszont valami újat kell kitalálni. A népességnövekedés megállt, a bérek versenyképessége elolvadt, így Kínának a termelékenység terén kell nagyot alkotnia, ha el akarja kerülni a közepes jövedelem csapdáját. A kínai vezetők pontosan tudják, mivel érhetik ezt el: rengeteg erőforrást fektetnek célzott technológiai, infokommunikációs, mesterséges intelligencia és zöld infrastrukturális projektekbe. A pénz és az eltökéltség nem akadály, a meglévő tudás és az infrastruktúra annál inkább. Ha ezeket az (egyébként nagyon magas) akadályokat Kína átugorja, könnyen domináns technológiai iparnagyhatalommá válhat. A Fitch Solutions elemzésében azt vizsgálta, hogyan áll az ország ezen a téren.
Nem szívesen mondanál le a vasárnapi húslevesről, de közben azt is szeretnéd, hogy fenntartható és egészséges bolygón éljenek az unokáid? A Boston Consulting Group és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint ez a két igény nem feltétlenül fogja ütni egymást a jövőben, 2035-re ugyanis könnyen lehet, hogy kedvenc ételeink többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készíthetjük majd el. Mindez nem csak egészségügyi szempontból lenne pozitív körülmény, de a környezeti biztonság és a fenntarthatóság területén is komoly eredmény lenne.
